Becomig Jane / Jane Austen magánélete (2007)

rendező: Julian Jarrold

zeneszerző: Adrian Johnston

szereplő(k): 
Anne Hathaway (Jane Austen)
James McAvoy (Tom)
Maggie Smith (Lady Gresham)
James Cromwell (Rev Austen)
Julie Walters (Mrs. Austen)
Joe Anderson (Henry)
Laurence Fox (Mr. Wisley)

"Az angol társadalomban 1795-ben szerelemből házasodni ostobaságnak számított. Mr. és Mrs. Austen (James Cromwell, Julie Walters) jó partit terveztek legkisebb lányuknak, csakhogy Jane Austen (Anne Hathaway) makacs volt, független szellemű."

„Jane Austen írásai fényt, intelligenciát és bölcsességet hoztak a világba.” 

…és az irónia fűszerével leplezve bemutatták a 18. századi társadalom sokszor nem túl kegyes és tiszta – sőt nevetséges, kegyetlen, igazságot nem ismerő - vonásait. A Becoming Jane szintén megvilágítja e arc egy-egy ráncát, bibircsókját – a társkeresésre-találásra, házasságra, a megélhetés kérdésére helyezve a hangsúlyt. Érveket ütköztet, az értelmet és érzelem mellett való helyes döntés határait keresi, miközben rá kell, hogy eszméljen arra is, hogy az igazság és a jogosság legtöbbször nem fedik egymást. 

Milliméteres pontossággal senki élete sem adható vissza könyvek, filmek, sőt önéletrajzok által sem, de ha a létfontosságú jelenetek megvannak, akkor ha hunyorítunk egy kicsit a szemünkkel, a puzzle többi darabját is megtaláljuk. Lehet, híján vagyunk konkrét tényeknek, de halkan azért merem mondani, hogy ismerem Jane Austent. Sikerült azzal a bizonyos hunyorítós trükkel megéreznem a lényét. Csodálatos két óra volt a vele való kalandozás.  

(mamusz)

A műveiben szereplő karaktereket valószínűleg saját életéből kölcsönözte. A regényeiből és a filmadaptációkból jól ismert jellemek jelennek meg az írónő életéről készült filmben is. A történet valósághűnek mondható. A hiányos, homályos részleteket kreatívan pótolták ki fantáziájukkal a filmesek, regényeiből és leveiből is levonva néhány következtetést. Bár a tökéletes szót nem nagyon szoktam filmek értékelésre használni, mégis úgy hiszem, hogy ez valóban a remekmű kategóriába sorolandó.(mamusz)

„Ha hiszünk a Jane Austen magánéletének, akkor például biztosak lehetünk benne, hogy az írónő saját magáról mintázta a Büszkeség és balítélet éles elméjű és csípős nyelvű Elizabeth Bennetjét, míg természetesen Tom Lefroy szolgált az öntelt Mr. Darcy modelljéül. Ennek megfelelően számos párhuzamot találunk a Jarrold-film és a korábbi Büszkeség és balítélet-feldolgozások (és persze a regényeredeti) között.” 

  

különbségek az életrajz és a film között:

-         „Jane Austen rövidke életrajzában (42 évesen halt meg) mindössze két szerelmi kaland ismert; a Jane Austen magánélete ezek közül a fiatal ügyvédhez, Tom Lefroyhoz fűződő viszonyát jeleníti meg – valószínűleg sokkal nagyobb súllyal, mint ahogy az a valóságban történhetett.”

-         Jane-ék nyolcan voltak testvérek. A filmben csak négyen vannak.

A benne megszólaló dallamokat, mintha "ráöntötték volna" erre a filmre. Minden jelenethez a mélységében-magasságában, hangulatában, hangszerelésében leginkább hozzá illő zenét írták. Szerintem nagyon sok múlik a filmzenén. Ha jó, akkor kiemeli a mondanivalót, a karaktereket, akárcsak a jelen esetben. (mamusz)